A gyengén tektonizált marsbéli viszonyok között a függőleges falak fedik fel legszebben a rétegzés és így a múltbéli környezetek jellemzőit - akárcsak az MDRS környékén. Ugyanakkor a függőleges falak vizsgálata a legnehezebb, amikor csak lehet, kerülni kell a veszélyes falmászást. Ezért olyan módszerek idő- és energia igényét, valamint hatékonyságát is teszteltünk, amelyek során a kibukkanásokat távolról vizsgáljuk, illetve a törmelékben azonosítjuk az egyes összetevőket. A nagy lecsuszamlott és elfordult blokkok különösen kedvezőek voltak, ezekre az ember gyalogosan is felmászhatott. A törmelékkúpok vizsglata pedig a lepusztulás és a törmelék cementációjának változásaira is példát mutatott több helyen.

A francia gyártmányú CRV berendezéssel egy mobil kamera segítségével néztük meg, mennyire érdekes az adott falszakasz, megéri-e le- vagy felmászni rajta. A nagy, sík felszínű ún. mezák közötti közlekedés is nehéz: a sík réteglapon könnyen robog az ember, de ahol lejtő van, az általában meredek vagy függőleges, így megnehezíti és gyakran lehetetlenné is teszi a közlekedést.


Kulcsfontosságú a Földön megszokott földtani térképezési módszerek alkalmazása, a vörös bolygón ugyanis igen kiterjedteknek gondoljuk az egyes rétegeket. Ezért még a terepen össze kell állnia a képnek a kutató fejében, amit hevenyészve térképre is vetettünk a helyszínen. Az új ismeretek alapján még aznap este finomítottuk a következő napra tervezett kutatómunkát.