A Mars analógia kutatások célja egyrészt, hogy a Földön vizsgáljunk a vörös bolygóhoz hasonló környezeteket és jelenségeket (folyamatok a regolitban, permafrosztban, becsapódásos kráterekben, esetleges életformák extrém környezetekben), másrészt hogy szimuláljuk, miként tudnak majd az első asztronauták a bolygón élni és dolgozni. Jelenleg két Mars analógia bázis üzemel a Földön: a sivatagi Mars Desert Research Station (MDRS) és az északi sarkvidéki Flashline Mars Arctic Research Station (FMARS). A tervek alapján 2005-ben nyílik meg az ausztráliai és az izlandi harmadik és negyedik laboratórium.

2004 februárjában két hetet töltöttem a USA sivatagos vidékén, a Grand-kanyon közelében lévő MDRS-én, mint a 23-as legénység geológusa. Az analógia kutatások az alábbi adottságokat használják ki ezen a területen:

• szárazság
• minimális vegetáció
• vízszintes üledékes rétegek
• speciális mállás
• időszakos üledékszállítás
• viszonylag magas napi hőingás

Ráadásul még a táj vöröses színe is hasonlít a marsbélihez, ezért itt állították fel az második földi Mars analógia központot.

A munka két szempontból is hasznos volt: egyrészt kapcsolódott a doktori kutatási témakörömhöz (A víz szerepe a Mars felszín fejlődésében) így értékes adatokat és új ötleteket is kaptam. Másrészt a terepi munka tervezésével kapcsolatban egy teljesen új világ nyílt ki előttem, amit talán "alkalmazott bolygótudománynak" nevezhetnénk. Utóbbi témakörnek kevés a művelője napjainkban, mivel az emberes holdutazás óta nincs rá nagy szükség. A két témakör természetesen szorosan összefügg, az alkalmazott technológiák és módszerek megfelelő kidolgozásához tudományos háttérismeretek is szükségesek.