A terepi munka keretében 100-200 m átmérőjű területet érdemes egy alkalommal vizsgálni, mintegy 10 percig. A gyalogos haladási sebesség kb. 3 km/h a Marson, egy félórás séta az űrruhában a Földön közel akkora megerőltetés, mint egy órányi gyaloglás egy közepesen nehéz hátizsákkal. Az egyes vizsgálati helyek között (még ha azok közel is vannak egymáshozl), érdemes járműre ülni, mi négykerekű ATV-kkel (All Terrain Vehicle, minden területen használható jármű) jártunk az úttalan utakon. Ez köves terepen kb. 8-10 km/h sebességet jelent (gyorsabban főleg a biztonságos vezetés miatt nem hajt az ember), míg törmelék szegény vidéken legalább kétszer ilyen gyorsan is száguldhatunk.

A marsbéli közlekedés sebessége erősen függ a jármű kerekétől - minél nagyobb és puhább, annál egyenetlenebb vidéken is működik. A legnagyobb problémát ugyanis az elszórt kődarabok jelentik, amelyek között a navigációt domborzat felismerő szoftverek segítik majd. Egy jó marsjáróval 15-20 km/h-val közlekedhetünk. Egyéb közlekedési módok nem sok sikerrel kecsegtetnek a vörös bolygón, amire pedig nagy szükség volna a terep 1000 km-es skálájú bejárásához. Egy hosszú EVA maximális időtartama 8-10 óra - feltéve ha a szakafanderben inni is tudunk, amit szintén magamnak kellett kifejleszteni a kémiai laboratóriumból lopott eszközökből.

Ha tehát nem légszigetelt roverrel megyünk, maximum kb. 30 km-re távolodhatunk el a lakóegységtől. Mindez arra is elég, hogy egy váratlan napkitörés részecskezápora elől visszameneküljünk - a bolygó gyenge magnetoszférája nem nyújt olyan védelmet mint a földi. A nyomás alatti belső lakótérrel felszerelt, nagy hatótávolságú roverek nélkülözhetetlenek, ezekkel 1000 km-nél hosszabb utak is tehetők. A probléma itt a tankolással van: előre kihelyezett "benzin tartályokat" (automata ISRU egységeket) kell raknunk a Marsra a tervezett útvonal mentén.